Levelezés

Bejelentkezés

Névnap

2017. december 14., csütörtök, Szilárda

Szavazás

Milyen gyakran szoktál olvasni?
Szinte soha, csak ami nagyon érdekel.
9%
Kevés olyan könyv van, ami érdekel, de néha elolvasok egyet-egyet.
13%
Rendszeresen olvasok, nagyon élvezem.
67%
Inkább a televízió és a számítógép!
11%
Összes szavazat: 54

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Mobil Alkalmazás

Hallgatók hospitálása

Egyetemi hallgatók hospitálása

Gyakorló iskolai modell kidolgozása

 

(....) A kedvezőtlen családi háttér és az iskolai sikertelenség kapcsolata jól dokumentált jelenség, a nemzetközi vizsgálatok szerint azonban ez az összefüggés hazánkban extrém mértékben érvényesül. A hátrányos helyzetű tanulók hátrányait iskolarendszerünk nem képes mérsékelni, sőt, tovább erősíti azokat, elsősorban a kedvezőtlen családi körülményekkel rendelkező tanulók egy iskolába, osztályba sűrítésén keresztül (OECD, 2001, 2004, 2007). A szelektivitás mérséklésére deszegregációs (pl. Fejes és Szűcs, 2009; Kerülő és Mayer, 2008; Nagy és Szűcs, 2007), integrációs törekvések indultak (Kézdi és Surányi, 2008), melyek egyértelműen az iskolák tanulói összetételének heterogenitása irányába mutatnak. Hasonló irányú kezdeményezések indultak meg a gyógypedagógiai ellátást igénylő, eddig elkülönítve oktatott tanulók egy részének esetében is (Papp, 2008).

Iskolarendszerünk szelektív, szegregáló mechanizmusainak hatásaitól nehéz elkülönítenünk a tanárképzés hiányosságaira visszavezethető problémákat, ugyanakkor nem kétséges, hogy a képzés jelenleg nem készít fel arra, hogyan lehet az eltérő társadalmi státuszú gyermekeket személyre szabott módon oktatni, különösképpen a szegényebb társadalmi rétegek gyakran súlyos tanulási problémákkal küzdő gyermekeit (Csapó, Fazekas, Kertesi, Köllő és Varga, 2006). A jelenlegi tanárképzési gyakorlatot tekintve további problémaként említhető, hogy a gyakorlóiskolák általában ?elit? iskolák, melyek kevéssé alkalmasak a pedagógusjelöltek "átlagos" iskolákban történő munkájának megalapozására (Kárpáti, 2008). Ebből következően nem készíthet fel a "valóság sokknak" vagy "kritikus első év(ek)nek" nevezett jelenségre, amely arra utal, hogy a pedagógusképzés elméleti orientáltsága és steril körülményei után felkészületlenül éri a pályakezdő tanárokat az iskolai feladatok jó része (Nagy, 2004) (....)

A TÁMOP 3.3.3-as Nyitott kapcsolatok című projekt lehetőséget biztosít arra, hogy a hétköznapi tapasztalatokon alapulva betekintést nyújtsunk a pedagógushallgatóknak az oktatási intézmények életébe, a tanári hivatás rejtelmeibe.

 

A pályázattal kapcsolatos fontosabb feladatok az SZTE részéről

 

-          hospitálások megszervezése az érintett intézményekben

-          tanítási gyakorlat megszervezése az érintett intézményekben

-          összefüggő tanítási megszervezése az érintett intézményekben

-          a HEFOP 2.1.1 keretében kidolgozott kurzusok oktatása

-          gyakorló iskolai modell kidolgozása

 

A HTKT Klauzál Gábor Általános Iskola és óvoda feladatai a pályázatban

 

-          a hospitálások feltételeinek biztosítása

-          a hallgatók bevonása a tanítási órákba, tanórán kívüli tevékenységekbe

-          az intézmény szervezeti  és működési kereteinek bemutatása

-          a dokumentációs rendszer bemutatása

-          az integrált nevelés keretinek megismertetése

-          módszertani kultúra fejlesztése

-          motiválás a tanári pályára

 

A mentortanár szerepe a szakmai szocializációban

 

(...) A szakmai gyakorlat, a gyakorlótanítás, sőt egyes vélemények szerint a későbbi szakmai fejlődés kulcsfontosságú tényezője a mentortanár (Glickman és Bey, 1990). Lehet bármilyen jól szervezett a program, lehet pénzügyileg támogatott a gyakorlat, ha a mentortanár nem kellően felkészült vagy nem fordít megfelelő figyelmet a hallgatóra, a gyakorlat hatásfoka csekély, a hallgató pedig csalódott lesz.

A mentortanár az általános pedagógiai gyakorlat során elsősorban a modell (minta), a szakértő konzultáns és kisebb mértékben a tanácsadó szerepét tölti be. A mentortanár a pedagógusképzés folyamatában döntő szerepét a gyakorlattal való mindennapos kapcsolatának köszönheti. Ennek következtében a hallgatók rendszerint hitelesebbnek tekintik a mentortanárok tapasztalatait, mint az egyetemi szemináriumokon elhangzottakat vagy a szakirodalomban olvasottakat. Nem ritka, hogy a hallgatók újdonságként élik meg a mentortanár olyan tanácsait vagy megfigyeléseit, amelyet korábbi olvasmányaik és szemináriumaik alapján már ismerniük kellene. Ennek magyarázata az lehet, hogy hiába olvassa el a hallgató a kötelező szakirodalmat, mivel nem tudja gyakorlati tapasztalatokhoz kötni az olvasottakat, nem tudja igazán értelmezni sem azokat, ezért amit lehet, gyorsan el is felejt. Ugyanaz az információ ugyanakkor iskolai környezetben gyakorló pedagógus szájából már valódi értelmet nyer, "használható tudássá" válik. (...)

A pályázathoz kapcsolódóan a Szegedi Tudományegyetemmel együttműködve mentortanár felkészítésen vettek részt iskolánk pedagógusai. Így megteremtettük azokat a feltételeket, melyek szükségesek ahhoz, hogy a kidolgozott "Gyakorló iskolai modell" alapján hosszú távon tudjuk biztosítani a pedagógushallgatók fogadásához szükséges feltételeket.

 

Iskolánkban a DARTKE civil szerveződés közreműködésében rendszeresen dolgoznak mentorhallgatók. Így a főiskolások jelenléte megszokott a pedagógusok és a diákok között.

Emellett két turnusban fogadhattunk 15-15 órában hallgatókat a projekt időtartama alatt:

 

I.                   turnus 2010. március 11. - április 16.

II.              turnus 2011. március 23. - április 19.