2015. december 3-án, csütörtökön nem sokkal Mikulás előtt kiruccant a most már hagyományosnak
mondható szegedi kirándulásra a nyolcadik évfolyam. Ez pedig nem más, mint a mindig december
elején megrendezésre kerülő látogatás az Agóra Központba, ahol a sok látnivaló közül az Informatikai
Múzeumot és a Látványlabort néztük meg. Ez a két program kb. 3 órát vesz igénybe. Miért ide és miért
csak a nyolcadikosok? Egyszerű a válasz: mert informatikából most tanultuk az informatika fejlődését,
és a száraz elméleti anyag hirtelen itt megelevenedik.

A negyedik óra után már izgalommal ment a csapat ebédelni. Még kellett enni, bár a szegedi, Rókus
krt-i Meki már vár ránk – igaz addig még várnunk kell cirka 4 óra hosszat. Pontban délben be is állt a
buszunk. A szokásos rutinok után tehát kezdetét vette kirándulásunk. Az úton természetesen
megörökítették a buszozást a selfie szerelmesei, így akadt pár csücsöri száj, átható tekintet, ujjak, kezek
keresztben-hosszában, egymáshoz hajlás és minden, ami a selfie-t selfie-vé teszi. Én még mindig
furcsán nézem ezt a korunk divatos jelenségét.

Egy órára vártak minket a központban. A helyi büfé tulaja kezét dörzsölgetve szolgálta ki a csapatot,
akadt bőven vevője érkezésünkkor. Hiába no, valaki nem bírja ki étel nélkül ezt a fél órás utat. Nincs is
ezzel semmi gond, hiszen a résztvevők fejlődő szervezete egyfolytában követeli a táplálékot. A baj csak
az, hogy a vezetők elmondták azt, hogy nem lehet a kiállítás területére ételt-italt bevinni. Affene,
valahogy csak túléljük!

A 42 fő résztvevőt két csoportba kellett osztani, mivel egy helyszínre ez a létszám túl nagynak bizonyult.
A 8.a srácaival és a 8.b osztállyal osztályfőnökük, Hegedűs Ildikó és Ugrai Edina tanárnők élvezhették
végig a központ által kínált látványt és tudást, amíg a 8.a leányzói és a 8.c Baricsa Enikő tanárnő és Rácz
Miklós tanár úr társaságát volt kénytelen elviselni.
A második csapat szemszögéből fogom elmesélni a túrát, mivel én velük voltam. Mi az Informatika
Múzeumban kezdtünk. A vezetőnk először is azzal tisztelt meg, hogy a korábbi évekről emlékezett rám.
Közben a tárlat történetét mesélte el nekünk, amelynek érdekes része volt az, hogy a nemzetközi
megnyitón maga, a mesteri Neumann János leánya is jelen volt, sőt ő nyitotta meg az eseményt.
Ezenkívül aktív részese volt a Neumann szoba relikviáinak adományozásában.
Megtekintettünk rögtön a bejárat után két memóriaegységet. Ezek egy cipős szekrény nagyságával
vetekedtek, a megemelésükről ne is álmodjunk. Ma pedig ennek az egységnek az utóda elfér a
tenyerünkben. Nem beszélve a kapacitásbeli különbségekről, ami milliószorosa a most előttünk álló
jókora darabnak. Mégis ezek nélkül ma nem lennénk ott ahol a számítástechnika fejlődésében. Érdekes
vezérlő lett bemutatva. Mivel ekkor még nem volt se billentyűzet se monitor ezeken a vezérlőkön
történt a gép irányítása. Ezek a gépek elektroncsövekkel működtek. Ez azért is fontos, mert az infó
órákon elhangzottak most visszaköszöntek. Örömmel vettem tudomásul, hogy sok kimondott tény
ismerős volt a nyolcadikosoknak az órákról, sőt egy-két emberke még félénket helyes válaszokat is
adott a határozott vezetőnk kérdéseire.

A start a Klauzál Gábor Általános Iskola udvarán volt, déli 12 órakor. A fölsőből mintegy 80-an neveztek, az alsóból közel negyvenen. Húsz fős csoportokban indultunk útnak a sétára. Susánban az 1910-ben épült református templomról hallhattak a résztvevők érdekességeket. Fél óra sem kellett és Újvárosba érkeztünk, ahol a Nádor utcai Tagintézmény alsó tagozatos tanulói csatlakoztak a programhoz. Újváros református templomának megtekintése után a malom érintésével Návay Sándor 1956-os emlékművéhez sétáltunk, ahol Nagy Imre domborművét is láttuk. A tájház és a 3006 m-es árvízvédelmi kőfalról felidézett tudnivalókat követően a Bethlen Gábor Református Gimnázium előtti szoborpark volt a következő állomásunk. Itt Szeremlei Sámuelről és Kiss Lajosról hallgattunk információkat, majd a második világháborús emlékmű érintésével a Kossuth térre gyalogoltunk.

A Kossuth tér számos látnivalói közül az 1894-ben megnyílt Városházáról beszéltünk a legtöbbet. De szót ejtettünk az Alföldi Galériáról, az Ótemplomról, a Fekete Sas szállodáról és a Takarékpénztár pompás szecessziós épületéről, valamint kupoláján a Hermész szoborról. A tér szinte valamennyi szobrát fölkerestük: a Pásztor János által alkotott első világháborús emlékművét, Kallós Ede Kossuth-szobrát, Varga Imre Rapcsák Andrást mintázó szobrát.

A Dr. Rapcsák András úton folytattuk Hódmezővásárhely nevezetességeivel való ismerkedésünket, gyalogtúránkat. A Bessenyei Ferenc Művelődési Központról és Tornyai János Múzeumról szót ejtettünk, megtekintettük a görögkeleti templomot. A belvárosi katolikus templom és a Károlyi-ház, majd az Emlékpont érintésével eljutottunk a Németh László Városi Könyvtárba, ahol a Németh László emlékszobába tértünk be és néztük meg a jeles huszadik századi író személyes tárgyait, emlékeit, például a Kossuth-díját. A Petőfi-szobor, a református újtemplom és a Nagy András János-kút, majd a zsinagóga érintésével utunk utolsó előtti állomásként a Szent István tér látványosságait kerestük fel, elsősorban az ókeresztény bazilika stílusban, 1935-ben emelt Szent István templomot. A Susánban található Császtvay-kút érintésével érkeztünk vissza az iskolába.

A mintegy 8 kilométernyi séta mindenkinek jólesett, és jövőre, reméljük, folytatása következik.

                                                                                                                                                                                                         Kovács Szabina

                                                                                                                                                                                                      program-koordinátor

  Az októberi eseménysorozat papír- és PET-palack gyűjtéssel indul október 12-én. A korábbi éveknek megfelelően a Diákönkormányzat szervezi a hulladékgyűjtést, amelynek eredménye hozzáadódik az osztályok közötti szuperosztály verseny pontjaihoz.

  Az 5-6. évfolyamos gyerekek szülei lehetőséget kapnak arra, hogy betekintést nyerjenek a tanítási órák menetébe a "Nyitott kapuk" programon keresztül. A nyílt tanítási órákat október 13-án és 14-én látogathatják a szülők.

  Országos kezdeményezéshez kapcsolódva iskolánk is megrendezi a "Világgyalogló napot", amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a gyaloglás fontosságára, hogy minél többen tegyék félre az autót legalább erre az egy napra. A program keretében iskolánk tanulóiból és pedagógusaiból álló csoport egy előre elkészített útvonalat gyalogol végig, amely bejárja városunk nevezetességeit.

  Október 20-21-22-én háromnapos program keretében kerül megvalósításra a "Fény" projekt, alkalmazkodva a Fény évéhez. A változatos és gyakorlatorientált feladatokon kívül a gyerekek elmélyülhetnek a csillagászat rejtelmeiben is, amelynek egy mobilplanetárium ad majd otthont.

  A projektnapok ideje alatt rendezzük meg a hagyományos "Zene világnapja" koncertet, amelynek keretében iskolánk tanulói énekhangjukat, vagy éppen hangszeres játékukat mutatják be a közönségnek.

  Rendhagyó kezdeményezésként olvasási rekordkísérletet is szervezünk a felső tagozatban, amelynek lényege, hogy reggel 8 órától, délután 4 óráig gyerekek, szülők és pedagógusok adják egymásnak a népszerű Harry Potter-köteteket az olvasás folyamatosságát fenntartva. A rekordkísérlet dokumentálásra kerül és ha sikeres lesz, a következő évben hivatalos keretek között is megismétlődhet és akár bejegyezhető lesz a híres Guinness-rekordok könyvébe.

Tisztelt Szülők és Diákok!

Az iskolabusz szeptember 1 -től a megszokott időben és útvonalon fog közlekedni.

Taneszköz jegyzék 2015/2016 - os tanévre

5. évfolyam

6. éfolyam

7. évfolyam

8. évfolyam

A Hódmezővásárhelyi Klauzál Gábor Általános Iskola 30 tanulója és hat kísérőtanára a torontálvásárhelyi Moša Pijade Általános Iskola diákjaival és tanáraival kiegészülve hatnapos nyári táborozáson vett részt a TÁMOP 3.3.14.B-14/1-2014-0038 azonosító számú „Múlt és jelen két Vásárhelyen” elnevezésű pályázat keretében 2015. augusztus 10 és 15-e között a Vajdaságban, és a Balatonon.

A táborozás első két napját Szerbiában, a Vajdaságban töltöttük, itt csatlakoztak hozzánk testvériskolánk tanulói és tanárai, akikkel négy esztendeje ápolunk baráti és szakmai kapcsolatokat.

Zentán a városháza negyven méter magas tornyának erkélyén kellemes szellő hűsített bennünket a 40 fokos hőségben. A városháza ad otthont  az 1697. szeptember 11-én lezajlot zentai csatát szemléltető kiállításnak, majd megkoszorúztuk a csata tisza-parti emlékművét.

Szabadkán félnapos városnézés keretében ez alkalommal is a Szent Teréz székesegyházat, a Kosztolányi-szobrot, a gimnáziumban a Kosztolányi Emlékszobát, az olimpiai sétányt, a szecessziós zsinagógát, és a Zsolnay kerámiával díszített, monumentális városházát, valamint Raichl Ferenc családi palotáját kerestük fel. Sétáltunk a korzón, Kosztolányi szobránál koszorúztunk és szavaltunk, a gimnázium öreg falai között hűsöltünk.  Palicson kellemes ebéd után három órás sétát tettünk az 1949 óta működő, több, mint 600 állatfajt bemutató növény- és állatkertben, sportfoglalkozást tartottunk a palicsi tónál a sporttörténetünkben kiemelkedő szerepet játszó Vermes Lajos tiszteletére, kinek a Bagolyvár melletti szobrát szintén koszorúztuk.

Szabadkáról szerdán Szárszóra vettük az irányt, meglátogattuk József Attila fölújított emlékmúzeumát, majd óriásit csobbantunk a rekord vízhőmérsékletet döntögető Balatonban. A több órás strandolás mindennapos tevékenységünkké vált kirándulásunk további napjaiban, ahogyan a fagyizás, jégkásázás is. Siófoki szállásunkról, (ahol  két strandot is leteszteltünk, egyiket nappal, másikat éjjel), az egyik napon Tihanyba hajókáztunk. Itt a bencés apátság egy szerzetese kalauzolt bennünket a látnivalók labirintusában. A gyönyörű barokk templombelső, I. András sírjának maradványai, és a híres 1055-ös Tihanyi Alapítólevél, az első (ismert) magyar nyelvű mondattöredékkel, voltak a főbb látnivalóink. Tihanyban a gyerekcsapat egy része a kiadós ebéd után 3 km-es túrát vállalt be a mintegy ezer esztendeje keletkezett barátlakások érintésével, a lustábbak pedig kisvonattal vitették magukat a kikötőbe. Egy másik nap Szigligetre buszoztunk, ami valóban a „Balaton gyöngyszeme” romjaiban is fenséges várával.

A táborozás folyamán hangsúlyos szerepet kapott a testvériskolai kapcsolatok ápolása, barátságok, ismeretségek kialakítása, az ismeretek bővítése, szociális kompetenciák fejlesztése szabadidős tevékenységek által. Játékos vetélkedők, tesztek, feladatlapok, prezentációk, a kísérőtanárok által tartott előzetes és utólagos foglalkozások mélyítették a résztvevőkben a tudást és az élményt.